A húsvéti, édes, kelt tésztából készülő kalács eredetéről két legenda és egy valósághűbb történet is szól. Az egyik népszerű történet szerint az egykori longobárd királynak, Alboinnak (aki egyébként Pannoniából vette útját Itália felé) háromévnyi fárasztó ostrom után 572-ben végre sikerült bevennie Paviát, méghozzá éppen húsvét előtt. A város lakói ajándékkal próbáltak az új uralkodó kegyeibe férkőzni, s galamb alakú kalácsot küldtek neki jó szándékuk jeléül. Az édesség annyira finom volt, hogy nemcsak a király ízlelőbimbóira, hanem a szívére is hatott, s megkímélte Paviát a kegyetlen fosztogatástól.

A másik, csodás elemmel is gazdagított, ugyancsak a longobárd időkből származó történet Szent Kolumbán ír szerzetes nevéhez fűződik. (A nevezetes barát számtalan kolostort alapított Európa-szerte, Olaszországban a legismertebb Bobbióban, Piacenza közelében található.) Történt egyszer, hogy Theodelinda longobárd királynő pompás lakomára hívta meg a szerzetest. Az asztal roskadozott az ínycsiklandozó húsétkek alatt, ám ez nem kis fejtörést okozott Kolumbánnak, ugyanis éppen nagyböjt időszaka volt. Minthogy a vallási előírásokat nem kívánta megszegni, ám a királynőt sem szerette volna megsérteni, végül úgy döntött, csak akkor kóstolja meg az ételeket, ha előtte megáldja őket. Amikor a szent életű ember áldásra emelte a kezét, csoda történt: a tálakon levő húsételek fehér, galamb alakú édességgé változtak.

A colomba kevésbé régebbre, a múlt század harmincas éveire visszanyúló, ám jóval valóságalapúbb történetének a főszereplője Dino Villani, aki akkoriban a milánói édességkészítő cég, a Motta munkatársa. A különleges életpályát befutó, vasutasból az egyik legnagyobb reklámszakértővé váló Villani zseniálisan vegyített egy újragondolt terméket némi imázzsal és marketinggel. A cél az volt, hogy a népszerű karácsonyi édességet, a panettonét készítő gépek ne legyenek tétlenségre kárhoztatva az ünnepek után sem. Villani megálmodott egy “újrahasznosított” kalácsot, amelynek tésztája a panettone alapanyagaiból készült, és ugyanazokon a gépeken tudták előállítani. Az újítás a forma volt: a süteményt galamb alakúra tervezték, kimondottan a húsvéti ünnepekre. Az élvezetek fokozása érdekében a colombának cukormáz és mandula is került a tetejére, és a siker máris garantált volt. Hamarosan számtalan édességgyártó követte a Motta példáját, és sorra készültek, eleinte Lombardiában, majd Itália-szerte a colombák. Az édes húsvéti kalács olyan népszerű lett az egész országban, hogy felkerült a hagyományos olasz élelmiszer-ipari termékek dicső listájára.

Milyen hozzávalókra van szükség ehhez az ínycsiklandozó húsvéti édességhez? Erre 2005-ben külön minisztériumi meghatározás született. Eszerint colombának csak az a termék nevezhető, amely meghatározott sütési mód és idő szerint készül, s amelynek összetevői között liszt, tojás, vaj, cukor, élesztő, méz és kandírozott narancshéj szerepel. A hagyományos colombát ezenkívül csak rá jellemző cukormáz és sok-sok egész mandula borítja be.

Természetesen manapság a hagyományos colomba mellett számtalan változatban készítenek húsvéti kalácsot, különféle krémekkel megtöltve vagy dekorációkkal borítva. Semmi kétség: biztosan mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt.